Spam mappába mennek a leveleid? SPF, DKIM, DMARC érthetően

Elküldöd az árajánlatot, és 3 napig csend. Felhívod az ügyfelet, aki azt mondja, nem kapott semmit. Aztán megtalálja a spam mappa alján, a nyereményjátékok és a „csomagod vár” levelek között. Ismerős? Ilyenkor a legtöbben a levél szövegét kezdik gyanúsítani, pedig az esetek nagy részében a domainednél van a gond: hiányzik 3 rövid beállítás, amiből a fogadó levelezőrendszer eldönti, hogy tényleg te küldted-e a levelet.

Ez a 3 beállítás az SPF, a DKIM és a DMARC. Leírom, mit csinál mindegyik, hogyan nézed meg 5 perc alatt, hogy rendben vannak-e, és mit tegyél, ha nincsenek.

Miért kerül a leveled a spam mappába?

A Gmail, az Outlook és a többi levelezőrendszer minden beérkező levelet pontoz. Nézi a tartalmat, a linkeket, a feladó hírnevét, és azt, hogy a levél tényleg onnan jött-e, ahonnan állítja. Egy csaló ugyanis bármelyik feladócímet beírhatja egy levélbe, akár a tiédet is.

Ha a domainedhez nincs olyan beállítás, ami bizonyítja, hogy a levél tőled jön, a fogadó oldal nem tudja eldönteni, hogy te vagy-e az, vagy valaki a nevedben. Biztonsági okból ilyenkor inkább gyanúsnak veszi. Szóval hiába tökéletes a leveled, ha nem tudja igazolni magát.

Ez 2024 óta komolyabb ügy. A Google feladói irányelvei szerint 2024. február 1-je óta minden feladónak kell legalább SPF vagy DKIM, ha Gmail-címre küld. Aki naponta több mint 5000 levelet küld, annak mindhárom kötelező, és a reklámleveleiben egy kattintásos leiratkozás is. A Microsoft 2025 májusától hasonló szabályt vezetett be az Outlook.com, a Hotmail és a Live címekre küldött tömeges levelekre.

SPF, DKIM, DMARC: mit csinál a 3 rekord?

Mindhárom egy-egy sor a domained DNS-beállításaiban. A DNS a domain „telefonkönyve”: itt van leírva, hol fut a weboldalad, hova érkeznek a leveleid, és ki küldhet a nevedben.

• SPF rekord: egy lista azokról a szerverekről, amelyek a domained nevében levelet küldhetnek. Olyan, mint a kapuban a beléptetőlista. Ha a levél egy listán nem szereplő szerverről jön, gyanús.
• DKIM: digitális aláírás minden kimenő levélen. A küldő szerver aláírja a levelet, a fogadó pedig a DNS-ben közzétett kulccsal ellenőrzi, hogy útközben senki nem írta át.
• DMARC: utasítás a fogadó félnek, hogy mit csináljon azzal a levéllel, ami a te domainedről érkezik, de nem megy át az SPF vagy a DKIM vizsgálatán. Engedje át, tegye a spambe, vagy dobja el.

A 3 együtt működik. A DMARC azt is nézi, hogy a levélben látható feladócím domainje egyezik-e azzal, amit az SPF vagy a DKIM igazolt. Ez az „illeszkedés”, és ez a leggyakoribb buktató: az SPF rendben van, a DMARC mégis elbukik, mert a levelet egy külső szolgáltatás küldte más domainnel.

Hogyan ellenőrzöd 5 perc alatt?

A legegyszerűbb eszköz a mail-tester.com. Így használd:

1. Nyisd meg az oldalt. Kapsz egy egyedi, egyszer használatos e-mail-címet.
2. Küldj erre a címre egy levelet a saját postafiókodból, pont úgy, ahogy egy ügyfélnek írnál (aláírással, ha szoktál).
3. Kattints az eredmény megtekintésére. 10-es skálán kapsz egy pontszámot, és soronként látod, mi a gond.
4. Görgess le az SPF, DKIM és DMARC soráig. Ha piros, ott a hiba.

Ingyen 24 óránként 3 tesztet futtathatsz, ami bőven elég. Fontos: ne csak a saját postafiókodból teszteld! Ha a weboldaladon van kapcsolati űrlap, töltsd ki úgy, hogy az értesítés a teszt címre menjen. Ha hírlevelet küldesz egy külső rendszerből, abból is küldj egy próbát. Mindegyik másik úton megy, és mindegyik máshol bukhat el.

A weboldalad űrlapja is a spam mappába küldhet

A WordPress alapból magát a tárhely szerverét használja levélküldésre, minden azonosítás nélkül. Az űrlap levele így a te domained nevében megy ki, de egy olyan szerverről, amit az SPF-ed nem ismer, és DKIM-aláírás sincs rajta. A fogadó oldal szemében ez pont úgy néz ki, mint egy hamisított levél.

Az eredmény: az ajánlatkérés megérkezik, csak épp a spam mappába. Vagy sehova. És erről te nem is tudsz, mert az ügyfél azt hiszi, elküldte, te meg azt, hogy senki nem írt.

A javítás egy SMTP-bővítmény (például a WP Mail SMTP). Ez azt csinálja, hogy az oldalad a saját, rendesen beállított postafiókodon keresztül küldi a leveleket, azonosítva. Az oldalad működését ezzel együtt érdemes rendszeresen ellenőrizni. Ezt a weboldal karbantartás keretében én figyelem az ügyfeleimnél, mert egy frissítés után az űrlap is elhallgathat.

Mit tegyél, ha piros az eredmény?

A beállítás a domained DNS-kezelőjében történik. Ez annál a cégnél van, ahol a domaint regisztráltad (ha nem tudod, hol, a domain regisztrációról szóló cikkemben leírtam, hogyan derül ki). A sorrend:

1. Gyűjtsd össze, ki küld levelet a nevedben. A postafiókod szolgáltatója, a weboldalad, a hírlevélrendszered, a számlázód. Mindegyiknek benne kell lennie az SPF-ben.
2. SPF: egyetlen TXT rekord, ami felsorolja ezeket. Kettő ne legyen belőle, mert akkor egyik sem érvényes! Figyelj arra is, hogy legfeljebb 10 DNS-lekérdezést tartalmazhat, ezért nem lehet a végtelenségig bővíteni.
3. DKIM: a levelezőszolgáltatód vagy a hírlevélrendszered adja a kulcsot, ezt kell bemásolni a DNS-be.
4. DMARC: először p=none beállítással indulj. Ez csak figyel, és jelentést küld, nem dob el semmit. Ha pár hét után minden levél átmegy, jöhet a szigorúbb quarantine, majd a reject.
5. Teszteld újra a mail-testerrel.

Egy jó tanács: ha a DNS-ben van már SPF rekord, ne írd felül vakon. Egy rossz sorral a postafiókod is leállhat. Ha nem vagy biztos benne, inkább kérdezz.

Hírlevelet küldesz? Ott még szigorúbb a mérce

A hírlevélnél a levelezőrendszerek a feliratkozók reakcióit is figyelik. A Google azt kéri, hogy a Postmaster Toolsban mért spam-arányod 0,3% alatt maradjon. Ehhez kell a 3 rekord, egy tiszta, saját gyűjtésű lista és egy jól látható leiratkozó link.

Ha ingyenes vagy külföldi rendszerből küldesz, nézd meg, beállítottad-e a saját domainedre a DKIM-et, mert enélkül a levél a szolgáltató domainjével aláírva megy ki. Ha a hírlevélküldő rendszeremet választod, a domain-beállításban is segítek, hogy már az első levél rendben menjen ki.

Mennyi idő ez az egész?

Ha tudod, hol a DNS-kezelőd, és a levelezőszolgáltatód adja a DKIM-kulcsot, kb. fél óra. A DNS-változás jellemzően pár órán belül életbe lép. A legtöbb időt amúgy a „ki küld még levelet a nevemben?” kérdés viszi el, mert mindig előkerül egy elfelejtett számlázó vagy egy régi űrlap.

Csináld meg ma a mail-tester tesztet. Ha 10-ből 8 felett vagy, és mindhárom rekord zöld, nyugodtan alhatsz. Ha nem, és nem akarsz DNS-rekordokkal bajlódni, írj nekem, megnézem, és megmondom, mi hiányzik. 🙂