Kötelező adatok a weboldalon: a 8 pont, ami hiányzik

Csinálj velem egy tízmásodperces tesztet. Nyisd meg a saját weboldaladat, görgess a lap aljára, és keresd meg három dolgot: a székhelyedet, az adószámodat és azt, hogy hol vagy bejegyezve. Megvan mind a három? Ha nem, nem vagy egyedül. A magyar szolgáltatói honlapok többségén a lábléc egy telefonszám és egy e-mail-cím, és kész. A bosszantó az egészben, hogy a kötelező adatok a weboldalon nem ízlés kérdését jelentik, hanem egy 2001 óta hatályos törvény tételes felsorolását. És hogy az egészet nagyjából negyedóra alatt pótolni lehet.

Ebben a cikkben végigveszem, mit ír elő pontosan a jogszabály, hol csúszik el a legtöbb szolgáltató, és mi az, amit sokan kötelezőnek hisznek, pedig nem az. A végén kapsz egy checklistet, amit ma este átfuthatsz a saját oldaladon.

Rád vonatkozik ez egyáltalán?

Az alapszabályt az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény, röviden az Ekertv tartalmazza. A 4. §-a azt mondja ki, hogy a szolgáltatónak bizonyos adatokat „elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon” közzé kell tennie. Ez a fordulat fontosabb, mint elsőre látszik. Nem elég, ha valahol egy PDF-ben szerepel, és nem elég, ha csak kérésre küldöd el.

Most jön az a pont, ahol sokan elkezdenek jogászkodni. A törvény az úgynevezett információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra vonatkozik, vagyis olyan szolgáltatásra, amelyet elektronikus úton, távollévők részére, jellemzően ellenszolgáltatás fejében nyújtanak. Egy tisztán statikus névjegyoldalnál el lehet vitatkozni azon, hogy ez pontosan hol kezdődik.

Az őszinte válaszom erre a vitára az, hogy ne folytasd le. Az adatok kiírása tizenöt perc munka, a vita órákba kerülne, a kockázat pedig teljesen aszimmetrikus. Ha kiírod, semmit nem veszítesz. Ha nem írod ki, akkor egy fogyasztóvédelmi vizsgálat, egy panasz vagy egy pályázati elszámolás során lesz belőle kellemetlenség. Ráadásul ezek az adatok bizalmat is építenek, erről mindjárt írok bővebben.

Kötelező adatok a weboldalon: a nyolc pont

Az Ekertv 4. §-a nyolc tételt sorol fel. Így néznek ki emberi nyelven, sorban.

• A neved vagy a cég neve. Nem a fantázianév, hanem a hivatalos elnevezés.
• A székhely, telephely, ennek hiányában a lakcím. Egyéni vállalkozónál ez sokszor kényes kérdés, mert a lakcím nyilvánosságra kerül. Erre a székhelyszolgáltatás a szokásos megoldás.
• Az elérhetőségi adatok, kiemelten a rendszeresen használt e-mail-cím. A rendszeresen használt a lényeg. Egy soha meg nem nyitott info-cím nem teljesíti a feltételt.
• A nyilvántartásba vevő hatóság neve és a nyilvántartási szám, ha jogszabály előírja a nyilvántartásba vételt. Cégeknél ez a cégjegyzékszám és a bejegyző törvényszék, egyéni vállalkozónál a nyilvántartási szám.
• Az engedély száma és az engedélyező hatóság, ha a tevékenységed engedélyköteles. Egészségügyi, oktatási, pénzügyi és számos más területen ez él.
• Az adószám, ha az áfa alanya vagy.
• Szabályozott szakmánál a kamarai tagság, a szakképzettség és a szakmai szabályok. Erről külön beszélek lentebb, mert ez a leggyakrabban hiányzó sor.
• A tárhelyszolgáltató adatai. Ez az, amit szinte mindenki kifelejt, pedig a legegyszerűbb pótolni.

Ez összesen nyolc sor a láblécben vagy egy külön impresszum oldalon. Nem kell hozzá jogász, és nem kell hozzá fejlesztő sem, ha van hozzáférésed a saját oldaladhoz. Ha épp most készül az oldalad, akkor eleve kérd bele, mert utólag mindig macerásabb. A tervezés többi költségéről egyébként külön írtam, ha érdekel, mennyibe kerül egy weboldal 2026-ban.

A szabályozott szakmák extra sora, ami szinte mindenhonnan hiányzik

Ez a felsorolás hetedik pontja, és a tapasztalatom szerint ez a leglátványosabb hiány. Ha szabályozott szakmát űzöl, akkor a honlapodon fel kell tüntetned a kamarai tagságodat, a szakképzettségedet és azt, hogy milyen szakmai szabályok vonatkoznak rád, illetve hogy azok hol érhetők el.

Konkrétan kikről beszélek? Ügyvédről, közjegyzőről, orvosról és fogorvosról, könyvelőről és könyvvizsgálóról, építészről és mérnökről, ingatlanközvetítőről. Vagyis pont arról a körről, amelyik a legtöbbet költi a saját szakmai hitelességének építésére, és pont az a sor hiányzik az oldaláról, amelyik ezt a hitelességet hivatalosan igazolná.

Itt jön a jó hír. Ez a pont nem teher, hanem lehetőség. Az a mondat, hogy „a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja vagyok, kamarai azonosító szám: X, a tevékenységemre a Magyar Ügyvédi Kamara etikai szabályzata vonatkozik”, pontosan az a fajta bizalmi jel, amiért egyébként fizetnél egy marketingesnek. A törvény lényegében arra kötelez, hogy tedd ki a legjobb érveidet.

Az adatkezelési tájékoztató nem ugyanaz, mint az impresszum

Sok oldalon látom, hogy a kettő összecsúszik, vagy hogy az adatkezelési rész be van tuszkolva az ÁSZF végére. Ez két külön dolog, két külön okból.

Az impresszum arról szól, hogy ki vagy. Az adatkezelési tájékoztató arról, hogy mit csinálsz mások adataival. Ha van a weboldaladon kapcsolatfelvételi űrlap, ajánlatkérő, hírlevél-feliratkozás vagy visszahívás-kérő, akkor személyes adatot kezelsz, és tájékoztatnod kell róla. Egy bemutatkozó oldalnál ez majdnem mindig igaz, mert űrlap nélkül nincs sok értelme az egésznek.

A NAIH 2026 tavaszán tett közzé határozatot weboldalak adatkezelési tájékoztatásának hiányosságairól (NAIH-450-7/2026). A vizsgált oldalak webáruházak voltak, ezért nem állítom, hogy a hatóság most a bemutatkozó oldalakra vadászna. A kifogásolt hibák viszont pont olyanok, amik bármelyik űrlapot üzemeltető oldalon előfordulnak: az információ több, egymástól távoli dokumentumban szétszórva, vagy más szabályzat végébe rejtve. A tanulság egyszerű. Legyen külön, önálló, könnyen megtalálható adatkezelési tájékoztatód, és abban legyen benne, milyen adatot, milyen célból, milyen jogalapon és meddig kezelsz.

És amit sokan kötelezőnek hisznek, pedig nem az

2025 óta megy a piacon egy erős üzenet arról, hogy az európai akadálymentesítési szabályok miatt mostantól minden weboldalnak meg kell felelnie a WCAG 2.1 AA szintnek. Rendszeresen kapok emiatt ijedt kérdéseket.

Az irányelvet Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ültette át, és a tárgyi hatálya felsorolásos. Elektronikus hírközlési szolgáltatás, audiovizuális médiaszolgáltatáshoz való hozzáférés, személyszállítás, lakossági banki szolgáltatás, e-könyv és e-kereskedelem. Egy ügyvédi, fogorvosi vagy kivitelezői bemutatkozó oldal, amin nincs online értékesítés, nem szerepel ebben a felsorolásban. Ha viszont webshopot üzemeltetsz, vagy online fizetést fogadsz az oldalon, akkor más a helyzet, és a közszférára is külön szabályok vonatkoznak.

Ettől még érdemes hozzáférhető oldalt építeni, csak nem félelemből. Erről külön cikket készítek, mert megérdemel egy alapos végigjárást, hogy kire vonatkozik ténylegesen és kire nem. Addig is, ha bizonytalan vagy, inkább kérdezz rá, mint hogy megvegyél egy drága megfelelőségi csomagot olyasmire, ami rád nem vonatkozik.

Checklist: fusd át ma este a saját oldaladat

Nyisd meg az oldalad, és menj végig ezen a listán. Amit nem találsz meg tíz másodperc alatt, az gyakorlatilag nincs is ott.

• Hivatalos név, székhely vagy telephely, e-mail-cím
• Nyilvántartási vagy cégjegyzékszám és a bejegyző hatóság
• Engedélyszám és engedélyező hatóság, ha engedélyköteles a tevékenységed
• Adószám
• Szabályozott szakmánál kamarai tagság, szakképzettség, szakmai szabályok
• Tárhelyszolgáltató neve és elérhetősége
• Külön, önálló adatkezelési tájékoztató, nem az ÁSZF végén
• Minden űrlapnál látszik, mihez járulsz hozzá, és hol olvasható a tájékoztató
• Süti-tájékoztatás, ahol tényleges választásod van, nem csak egy „rendben” gomb
• Mindez a lábléc egy kattintásából elérhető, minden aloldalról

Miért nem csak jogi kérdés ez?

Van ennek egy része, amit ritkán szoktak elmondani. Ugyanaz a nyolc adat, amit a törvény megkövetel, egyben az a nyolc adat is, amit egy óvatos ügyfél keres, mielőtt ajánlatot kér tőled. A cégjegyzékszám azt üzeni, hogy létező vállalkozás vagy. A kamarai szám azt, hogy van, aki számonkérhet. A székhely azt, hogy megtalálható vagy.

Ez különösen fontos, ha bizalmi szolgáltatást adsz el, ahol a döntés lassú és kockázatos az ügyfél szemében. Egy pénzt kérő weboldal, amin nem derül ki, ki áll mögötte, ugyanazt a hatást kelti, mint egy névtábla nélküli iroda. Nem attól gyanús, hogy törvénysértő, hanem attól, hogy rejtőzködőnek látszik. Ugyanezért nem elég önmagában egy közösségi profil sem, erről a Facebook-oldal és a weboldal különbségéről szóló cikkemben írtam részletesen.

Mit tegyél ezután?

Ha a checklist felénél elakadtál, abból még nem lesz baj holnap reggel. A legtöbb hiányzó pont pótlása egy délután munkája, és nem igényel újratervezést. Ha viszont az derül ki, hogy az oldalad annyira régi, hogy a láblécet sem tudod szerkeszteni benne, akkor már nem ez a valódi probléma. Ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy felújítsd a régi oldalad vagy újat építs, mert a jogi minimum csak egy tünet volt.

Ha új oldalban gondolkodsz, az AI WebExpress szolgáltatásomnál ezek a pontok alapból bekerülnek, nem utólag pótolt foltként. Ha pedig már van működő oldalad, és csak azt szeretnéd, hogy valaki rendszeresen ránézzen, a karbantartási csomagom pont erről szól. Több hasonló, gyakorlati anyagot találsz a blogomban, vagy ha egyszerűbb, írj nekem, és átnézem a te oldaladat a fenti lista alapján.